Kősüllő fűszeres morzsában idényzöldségekkel
A kősüllő zömökebb testfelépítésű, az oldalán lévő sötét színű harántsávok is határozottabbak, mint a süllő esetében. A legszembetűnőbb különbség az, hogy a süllő szájában a többi közül kiemelkedő, ún. kapófogak vagy ebfogak figyelhetők meg, a kősüllő ilyenekkel nem rendelkezik. További különbség, hogy a süllő szájszeglete a szem mögé is elér, a kősüllőé viszont legfeljebb a szem középvonaláig.
Ragadozó hal. Nem túl nagy mérete ellenére kiváló sporthal. Húsa a süllőéhez hasonló, oldalvonala mentén egy szálkasor található. Jellemzően egyben szokás sütni, de a nagyobb példányok akár filézhetők is.
A tisza-tavi kősüllő mérethatára 25 cm, egy ekkora hal megtisztítva 20 dkg körül lehet. Éppen egy egyszemélyes adag.
Sózás után jöhet a kreatívkodás. A fűszeres morzsa alkotóelemei között lehetnek: zsemlemorzsa, kukoricaliszt, morzsolt kukoricapehely, őrölt pirospaprika, őrölt bors, zöldfűszer. Akár ez egyszerre mind, vagy ebből tetszés szerint, de magvakkal is kombinálható az elegy. Én általában az egyszerűségre törekszem, túlzásoktól mentes minden ételem, így jelen esetben is csak zsemlemorzsa, morzsolt kukoricapehely és pirospaprika alkotta a „bundát”, melyben megforgatva a halacskát fritőzben sütöttem készre. A téli zöldségekkel most többet bajlódtam. A hagymalekvár kiváló csemege és édeskés ízvilága jól megy a halakhoz, de sok idő megfőzni, a zeller és a cékla, valamint a sárgarépa azonban gond nélkül sül a sütőben.
Tudom, hogy a folyóvízi, elsősorban téli horgászok kiváltsága, hogy kősüllőhöz jussanak, de ez az étel süllőfilével ugyan olyan finom. A süllőfilét is meg lehet forgatni a bundában, de natur, egy forró serpenyőben is meg lehet sütni. (ld. 2. képen)
További receptek süllőből:
> Erotikus sellőuszony
> Roston süllőfilé narancsos-mézes salátával
