Jancsa Jani burgerezett nálunk! – Burger Blog írta
Bár lassan vége a 2016-os évnek, sajnos a halfogyasztás kultúrája még mindig nem jutott el arra a szintre, mint ahol tartania kéne. Ez számomra egy totál érthetetlen dolog, ugyanis a hal jó, ééértem? Most a HelloHal hozta el a feelinget, mégpedig a kilencedik kerület egy központi helyére, közvetlenül a Ráday utca tőszomszédságába.
Belépve az üzletbe rögtön a szemünkbe ötlik a két szint, valamint a falon lévő rendkívül érdekes térkép, ahol hazánk vizeit és halait lehet szemügyre venni. Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de én jobban szeretem a halakat a hasamban, mint a falon, így gyorsan neki is álltam a rendelésnek, de előtte még becsaptam egy pohár forró szörpöt, ami az egyik legjobb találmány a szeletelt kenyér óta, főleg mióta ilyen takony az idő odakinn.
Előételnek kukoricalisztben megforgatott majd forró olajban kisütött pontychipset ettem, a ház bazsalikomos paradicsomszószával. A hal maga valami eszméletlen jó volt, nyoma sem volt benne a bolti ponty iszapízének, szóval aki ettől ódzkodik, még annak is nyugodt szívvel tudom ajánlani. Vékony, ropogós darabokból állt a szett, és simán el tudtam volna eszegetni napestig, nemhogy egy sör mellé! A szósz egy csípős darab volt, de még pont a megfelelő pikantériával, őt is szerettem.
Mivel ez a Burger blog, ezért másodiknak bizony egy burgert rendeltem. Ezt rögtön kétféle verzióban is meg lehet tenni, az egyik a bundázott, a másik pedig a sima, halpogácsás darab – én ez utóbbival kértem.
A zsömle a Pékműhelyből érkezik, és totál eltérő darab napjaink megszokott bucijaitól, mind küllemre, mind ízvilágra, ami viszont kifejezetten jót is tesz a kompozíciónak. A halpogácsa finom, ízletes darab; alatta a zöldségek egy kicsit nagy halomba vannak pakolva, illetve személy szerint nyers uborka nélkül is el tudnám képzelni. Amit viszont semmiképp sem hagynék ki belőle, az a kapros-tejfölös szósz, mivel ez is világbajnok. Ebből külön is kértem egyet, a klasszikus csónakburgonyával lehet tunkolni, mintha nem lenne holnap.
Ennyinél azonban nem álltam meg, és a halpuszi jegyében kértem egy süllőpofa-variációkat. Én annyira nem szeretném, ha megennék az arcomat, a süllőét viszont kifejezetten imádtam, bármennyire huncutul is hangzik ez. Háromféleképpen voltak elkészítve a falatok: rántva, sörtésztában, valamint simán, grillezve. A hús állaga a csirkére emlékeztetett, az ízvilága pedig kellemesen semleges, nem volt benne semmi sértően durva halíz. Mondanom sem kell, ez is nagyon bejött. Emellé érkezett a hely harmadik saját mártogatója, a remulád, ami szintén nem hagyott cserben, kiváló dobásnak bizonyult.
Az előételek 1500 körül, a főételek 3-4000 magasságában, a street food tételek pedig 2000 körül vannak, ami tekintve, hogy minőségi halakról beszélünk, profin elkészítve, egyáltalán nem sok. Akár szereted a halat, akár nem, ide mindenképp gyere el, mivel előbbi esetében tetszetni fog, amit kapsz, utóbbinál meg simán lehet, hogy mire végzel, más lesz a véleményed a dolgokról.
Forrás: http://burger.blog.hu/2016/12/01/bpburger_204_hellohal_fishbar
Kategória: Média