Aszalt szilvával töltött harcsafilé

hellohal-harcsa

A nagy karácsonyi készülődésben azon gondolkoztam, hogyan lehetne minden porcikájában karácsonyi valamennyi ételem. Igyekeztem azokból az alapanyagokból válogatni – természetesen a hal mellett – , melyek még inkább ünnepivé varázsolnak egy ételt, egy menüsort. Így jutottam el az aszalt szilváig.

A fotón is jól látszik, hogy mennyire szép a harcsa húsa. A hasából könnyebb vékony szeleteket vágni. Hogy mennyire legyen vastag? Nyilván valamilyen arányosságban kell lennie a tölteléknek a hallal, szóval lehet ebből akár karomnyi vastag töltelékeket is gyártani, de véleményem szerint nem sok értelme van. Legfeljebb centi vastagra szeltem a lapjára vágott harcsa hasat, melyről korábban a hasfal belsején található hártyát is levettem. Ez pont ugyan olyan művelet, mint a bőrözés.

Fontos, mert egyébként sütésnél felkunkorodik a hal. Többen is javasolták, hogy az aszalt szilvát áztassam be vörösborba, vagy tejszínbe, én egyiket se tettem, viszont az is igaz, hogy elég jó minőségű, nem agyonszáradt szilvát tudtam venni. A halat besóztam, bekentem vékonyan olívával, betöltöttem a szilvát egy kis sajt társaságában, feltekertem és egy-egy szelet baconnel a biztonság kedvéért összefogattam. Néhány tekercset meg kellett tűznöm fogvájóval. Gyorsan megsül, nem kell agyonszárítani.

Én legutóbb hidegen tálaltam, így csak egy éles kés kérdése volt, hogy szépen szelhető legyen.

Kategória: Blog, FőételCímkék: , ,